Duncan Blogja
Önvizsgálat | Önvizsgálat |
|
|
|
Oldal 1 / 2 A Túlélők Klubja okán jutott eszembe néhány gondolat, amiből idővel egész kis lista kerekedett. Arra voltam kíváncsi, hogy én magam mire is vagyok alkalmas, és mire kevésbé vagy semennyire, majd ezt kiterjesztve: mire alkalmasak és mire nem alkalmasak azok az emberek, akikkel az életemet élem. Hogy mi ennek a célja? Osztályozás. Osztályba sorolás. Osztályba sorolás olyan értelemben, hogy egy konkrét cél szempontjából (Túlélők Klubja, emberek, csapatok túlélése nem éppen kedvező körülmények között) kit mire is lehetne használni. Persze, tudom, ez a „használni” nem egy szép szó, de ne legyünk finnyásak, amikor az életünk a tét. Nincs is tragikusabb annál, amikor valaki eltéved az életben, aztán olyan területen próbálja megállni a helyét, amire igazából kevés vagy egyenesen semmi esélye nincs, problémát, fájdalmat, veszteséget és ki tudja még mit okozva ezzel magának, és másoknak. Alább egy listát találtok, amelyeken típusok vannak felsorolva. Típusoknak nevezem őket, de talán nem kellőképpen tág ez a szó. Értek alatta személyiséget, karaktert, mentalitást, nézőpontot, gondolkodást, viselkedést, életfilozófiát, és más, efféle dolgokat. Arra szeretnélek kérni titeket, hogy olvassátok el ezeknek a típusoknak a jellemzését, és döntsétek el, hogy melyik igaz rátok és melyik nem. Majd osztályozzátok annak mértékét, hogy az adott típus mennyire van meg bennetek. Az osztályozásnál 1-től 10-ig pontozzatok. Az 1 azt jelenti, hogy semennyire vagy majdnem semennyire, a 10 pedig azt, hogy maximálisan. Szeretném, ha kíméletlenül őszinték lennétek magatokhoz és másokhoz is. Aki nem kívánja mások elé tárni ezt az őszinteséget, az tartsa meg a gondolatait magának, vagy írja meg nekem a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címre. Előre is köszönöm! Fontos még tudnotok, hogy miként is kellene tekintenetek a lentiekre. Azt vizsgáljátok, hogy ideális helyzetben egyik vagy másik típus mennyire van meg bennetek, mennyire igaz rátok. Ez azt jelenti, hogy a körülményektől függetlenül, kényszerek nélkül, hogyan viselkedtek, mi az, ami örömmel tölt el titeket, milyen karakterben érzitek kellemesen magatokat. Amikor számokat rendeltek a típusok mellé, ne azt vegyétek, hogy szükség esetén mire lennétek képesek. Az sem számít, hogy mihez mennyire értetek, vagy milyen tapasztalataitok, sikereitek vannak az egyik vagy másik területen. Ez most teljesen lényegtelen. Semmit sem számít. Egy példa: én azt gondolom magamról, hogy végszükségben harcolnék és ölnék, és némileg értek is hozzá, de egyébként messze kerülöm a fizikai harcot – vagyis, én nem vagyok egy harcos típus. Nem harcolok a puszta örömért, mert nem öröm az, amit a harc okoz nekem. Így tehát a Harcos karaktertípusnál az én értékelésem nagyon alacsony, egyszerűen azért, mert nem élvezem a harcot. Ily módon olvassátok el a lenti listát, és ezzel a szemlélettel rendeljetek számértéket az egyes típusok mellé, 1-től 10-ig. A lista nem teljes, nem fedi le az összes embertípust, de ez nem is szükséges, mert a cél konkrét, és nem igényli minden egyes típus tárgyalását. Természetesen lehetne vitatkozni az egyes elnevezések magyarázatával, de maradjunk annyiban, hogy én ezeket így gondolom, és most tekintsük ezt érvényesnek. A magyarázatokat szó szerint értelmezzétek, nem átvitt értelemben. És hogy mi van akkor, ha kitöltöttétek? Nos, ez már a jövő zenéje. Íme, a lista: AKTIVISTA – Pozitív és negatív felhangok nélkül, egyszerűen csak olyan ember, aki szeret ügyekért harcolni, másokért kiállni, szembeszállni az elnyomással. Élvezi ezt a fajta harcot, a szópárbajokat, a parázs vitákat. A kudarcok és az igazságtalanság megacélozza, és bármennyiszer veszít is egy ügyért vívott küzdelemben, mindig talpra áll, és folytatja tovább. BUDDHA – Eléggé bajban voltam ennek a típusnak a megnevezésével, és a végső elnevezés amolyan „jobb szó híján” történt. Próbálkoztam a pap, a lelkész, a filozófus, a lelki támogató szavakkal, de egyik sem fedte le, amit ez alatt a típus alatt értek. Ő a lelki támasz. Valaki, aki semmilyen nyomás alatt nem omlik össze. Stabilitását képes másoknak is átadni, képes az embereket „felmosni a padlóról”, életet önteni beléjük, elrendezni a konfliktusaikat, megoldani a lelki problémáikat. A pap és a hasonló szavak azért nem fedik le igazán ezt a típust, mert neki nem a hite erős, hanem ő maga az. Konfliktusokat pedig csak semleges nézőponttal és semleges szóhasználattal lehet elrendezni, másmilyennel nem. Ha valaki a baj közepette bejelenti, hogy „Akkor most imádkozzunk, gyermekeim!”, azzal egyesekben ellenérzést vált majd ki, és csak növeli a konfliktust, nem pedig elsimítja. A buddha pártatlan, és épp ezért annyira erős. Nem ragadja el semmilyen hír, semmilyen hazugság, semmilyen érzelem, semmilyen szenvedély. DETEKTÍV – Fáradhatatlan adatkutató és elemző. A kíváncsisága hajtja előre. Poros könyvek és szakadozott pergamentekercsek között érzi otthon magát, miközben oldalak ezrein és tízezrein tör át, hogy megleljen valamit. Az internet embere ő, aki habzsolja az információkat, weboldalak tömkelegét bogarássza át a keresett információtöredék után. Okokat és összefüggéseket keres, ez élteti. ÉPÍTŐ – A fizikai munka embere. Ő az, aki örömmel fogja meg a munka végét, kiássa az alapot, kertet művel, fát vág, felhúzza a hidat a folyó fölé, több méter magas rönkkerítést épít, és nagyon is élvezi bepiszkolni a kezét. Szereti otthagyni a keze nyomát a dolgokon, az épületen, a tájon, a vidéken. FELDERÍTŐ – Bátor szívű felfedező, úttörő típus, aki behatol az ismeretlenbe, és az életét is kockára teszi, csak hogy az ő lábnyoma legyen az első a szűz hóban. Előremegy, feltérképezi a járatlan vidéket, utat keres a mocsáron át, meglesi az ellenséget. Fényképekkel, bizonyítékokkal, mintákkal tér vissza, és beszámol a tapasztaltakról. Élvezi az egyedüllétet, a csendet, a veszélyeket, ugyanakkor óvatos és racionális, semmiképpen sem felelőtlen. A megismerés hajtja, nem az adrenalin. GONDOSKODÓ – Ha lenne a szolgának pozitív értelmezése, akkor az lenne a legjobb szó ide. Szeret másokról gondoskodni, mások kényelmét megteremteni, másokat kiszolgálni, és ezt semmiképpen sem érzi megalázónak. Háttérember, aki megteremti és fenntartja az alapokat, hogy minden zökkenőmentesen menjen, működjenek a berendezések, hatékonyak és jókedvűek legyenek az emberek. HARCOS – A fizikai harc embere. Az erőszak nem megijeszti, hanem megélesíti, felrázza, felébreszti. Rendkívül mód élvezi a másokkal való fizikai harcot, a megmérettetést, a halál leheletét. Míg másokat összeroppant a harctéri stressz, őt boldoggá teszi, mint áldozata vére a vámpírt. Nem fél a sérüléstől, és nem retten vissza attól, hogy sérülést vagy halált okozzon, helyzettől függően. Nem „borul el az agya”, nem agresszív, nem dühöng, nem oktalanul kegyetlen. Nem szadista és nem mazochista. Épp ellenkezőleg: a harcban kitisztul a feje, a halál közelében érzi igazán, hogy él. MESTER – Az igazi tanító. A célja a tanítás, és nem más. Személyes jelenléte van, végtelenül türelmes, elnézi a hibákat, és csak az élteti, hogy megtanítsa másnak, amit akar. Az számára a boldogság, hogy végigvezet másokat a megértéshez vezető úton. Ő nem egy tucattanár, aki személytelenül ledarál egy „tananyagot”, majd lelép. Ha valamit megvilágított már ezer aspektusból, és még mindig nem érte el annak a megértését, keres egy újabb nézetet. MÉRNÖK – A mérnök problémákat old meg, ez okoz számára örömet. Addig kísérletezik, addig próbálkozik újra és újra, amíg rá nem jön, hogy valamit hogyan lehet megcsinálni, vagy gyorsabban, könnyebben, hatékonyabban megoldani. Hogyan lehet cement nélkül betont készíteni? Szerszám nélkül méteres törzset kivágni? Hajó nélkül átkelni az óceánon? Sivatagban lőport készíteni? Tíz másodperc alatt felállítani az operációs rendszert? Előre jelezni a földrengést? A mérnök mindig gyakorlati problémákkal foglalkozik, sohasem elméletivel vagy elvonttal. MŰVÉSZ – Minden bizonnyal ez a legkevésbé gyakorlatiasnak tűnő kategória, illetve típus. Természetesen, nem véletlen, hogy ez így van, hiszen mi is az, amit a művész tesz? Adatokat és információkat terjeszt és fogadtat el. A művészek terjesztették el a világ hazugságait és igazságait – azok bizony nem maguktól kerültek az emberek gondolatai közé. Egy jó sor egy könyvben vagy egy szónoklatban csodákat tehet, egy rossz sor pedig jóvátehetetlen tragédiák forrása lehet. A művészt az élteti, hogy elterjessze és elfogadtassa másokkal a gondolatait. NINJA – Szintén egy olyan elnevezés, amely azért került ide, mert nem találtam nála jobbat. A ninja az éberség, az álcázás, a kivárás, és a gyorsaság embere. Azt mondják, „ellenséges terepen egy métert megtenni, néha egy órába telik”. Nos, pontosan ez az, amit a ninja élvez. Szereti a lassú, ezerszer átgondolt mozdulatokat, a mérhetetlen óvatosságot, a lesben állást, a mozdulatlan sárban hasalást, az árnyékban rejtőzést, az ideális tizedmásodperc kivárását, és a habozás nélküli támadást, amikor minden összeállt. A ninja olyan, mint a lövész, aki elfoglalja a pozícióját, napokon át csak vár, hogy felbukkanjon végre a célpont, és ideális legyen a rálátás; végül meghúzza a ravaszt, egyszer, a lövedék kioltja a célpont életét, a lövész pedig nyom nélkül tovább áll. ORVOS – A test, az egészség és a betegség embere. A test megismerése, a testi problémák megelőzése és kezelése az a tevékenység, amely boldoggá teszi. Olyan valaki, aki nagyestélyiben képes az esőáztatta, mocskos földre vetni magát, hogy szájból-szájba lélegeztessen egy büdös, visszataszító hajléktalant, és ezzel megmentse az életét. Nem probléma számára a vér, a sebek, a roncsolódás, és a holttestek látványa. Nem fél a betegségektől és a balesetektől, nem a rettegés hajtja. Egyszerűen érdekli a test szerkezete, működése és jóléte. STRATÉGA – Sakkjátékos, aki előre gondolkodik, előrelát, változók tömegét kalkulálja a számításaiba, kitalálja az ellenfél stratégiáját, és meglepetést okozva éri el a győzelmet. Sokszor azt hiszik, a hogy a stratéga gyakorlatiatlan, és ennek mindannyian isszuk meg a levét. A stratégiai gondolkodás nagyon is gyakorlatias valami, nem pedig üres elmélkedés olyan emberek által, akik nem érik fel ésszel, hogy tömegek élete a tét. A stratéga valahogy így gondolkodik: „Én a jelen helyzetben tíz lépés közül választhatok. Ha az egyest választom, az ellenfelem hétféleképpen reagálhat. Ha ebből a hétből a négyes reakciót választja, arra én tizenkilenc válaszlépést adhatok. Ha a tizenkilenc lehetséges válaszlépésből a nyolcast választom, akkor arra az ellenfelem…”. A jó stratéga olyan, mint egy látnok. A jövőt fürkészi, komplex viszonyrendszerben gondolkodik, lehetőségeket vesz számításba, lépéseket és ellenlépéseket mérlegel. A legtöbb embernek már attól megfájdul a feje, ha csak néhány lehetőséget és azok lehetséges következményeit veszi számításba, a stratégát viszont éppen az teszi boldoggá, hogy mindent számba vesz. TAKTIKUS – A taktikus az, aki egy stratégia egyik elemét dolgozza ki és hajtja, hajtatja végre. Míg a stratéga az egész térképet nézi, a taktikus csak a térkép egy szeletkéjét. Míg a stratéga problémák tucatjaival foglalkozik, a taktikus csak egy konkrét problémával, és annak konkrét és azonnali megoldásával. A taktikus szervező, koordinátor, akinek soha nincs elég ideje semmire, és közvetlenül kerül szembe a problémával, amivel a stratéga csak gondolati szinten. A stratéga azzal foglalkozik, hogy mit kell tenni, a taktikus pedig azzal, hogy hogyan lehet megtenni, amit meg kell tenni. A stratéga tudja, hogy át kell vinni ezt a nyolcvan embert ezen a folyón, mert az huszonkét érv miatt fontos, és része egy százhúsz elemből álló, nagyszabású tervnek. A taktikus feladta annak kidolgozása, hogy a rendelkezésére álló emberek, képességek, szaktudás, eszközök és egyéb lehetőségek felhasználásával hogyan lehet a leggyorsabban átjuttatni a nyolcvan embert a folyón. A taktikusnak a szervezés és a koordináció okoz örömöt, a bejáratott rutin és a hirtelen szükségmegoldások alkalmazása. TUDÓS – Ő a higgadtság, a tiszta fej, a módszeresség, és a fegyelmezett gondolkodás embere. Nem tisztel se embert, se istent. Megingathatatlanul tisztességes, hidegfejű és pártatlan. Számára semmi sem szent, a bizonyítékokon kívül semmit nem becsül. Az okoz számára élvezetet, hogy az érzelmek és az előítéletek káoszán áthatolva megtalálja az igazságot. Precíz méréseket végez, pontos megfigyeléseket tesz, és kíméletlen őszinteséggel dokumentál. Nem érdeklik az emberi érzelmek, és az egyéni érdekek. Nem hisz semmiben, nem akar megfelelni senkinek. VEZETŐ – Olyan ember ő, akinek a lényéből fakadóan van tekintélye. Tud bánni az emberekkel, és cseppet sem fél tőlük. El tudja érni, hogy megtegyék, amit akar. Könnyen irányít másokat, és mások szívesen követik őt. Az igazi vezető csak végső esetben erőszakos. A legjobbak kifinomult módon képesek elérni, hogy mindenki azt tegye, amit akarnak, és a legtöbben észre sem veszik. Ő nem a "főnök", aki kávézgat, fűzi a szexi titkárnőt, és parancsolgat össze-vissza. A főnök az egy üres státusz, a vezető viszont egy nagyon fontos pozíció. Ő kovácsolja egységbe a csapatot, ő az, aki miatt a csapat egy csapat, és nem egy csürhe.
Kiegészítés - Duncan önvizsgálata: Aktivista: 7. Buddha: 6. Detektív: 6. Építő: 2. Felderítő: 3. Gondoskodó: 3. Harcos: 2. Mester: 8. Mérnök: 2. Művész: 10. Ninja: 8. Orvos: 2. Stratéga: 2. Taktikus: 4. Tudós: 4. Vezető: 2. Kedvencekhez (0) | Idézés a honlapján | Találatok: 540
|
|||||||||||||||||
| < Előző | Következő > |
|---|